Nyaralás és emlékek 
Sokáig tartott felvállalni, hogy tanyán nőttem fel, és ez sokmindent meghatározott az életemben. A szüleim egy téesz melletti tanyát vettek meg, es ott kezdtem meg életem első éveit… gyerek fejjel nem nagyon fogtam fel, hogy ez jó-e vagy sem, azon sem gondolkodtam, hogy mennyire tesz mássá, hogy csak én jarok be busszal az iskolába… bár azt tapasztaltam, hogy én voltam mindig kiközösítve, én voltam az, akin nevettek, akit piszkáltak az iskolában … de most nem erről akartam írni – ez máskor fog majd blog formát ölteni…
Visszatérve a nyarakra… nekem a nyár mindig a kukorica kapálásával kezdődött… minden nyár, onnantól kezdve, hogy meg tudtam fogni a kapát, nem volt más lehetőségem, és más opció sem volt. Egyszerűen nem volt kérdés, hott menni kell.
Végtelenül gyűlöltem ezért a szüleimet… nem mentünk sehova nyaralni, és én sem mehettem, mert feladat volt, munka volt, és pénz sem volt elmenni sehova…
Mégis… ezek a nyarak a legszebb emlékeket jelentik nekem, amik a szüleimmel kapcsolatosak. Hogy miért?
Ha lehunyom a szemem – valamelyik segítőnél, akinél jártam, ez volt a feladat – akkor egy forró nyári délután jut eszembe. Ez alatt azt a délutánt értem, amikor 5-6 órat mutat az óra, és bár forrón éget még a nap, de már érezni lehet az este közeledését…
Ebben a melegben az anyukám mellett kapálom a kukoricát és hallgatom gyerekkori emlékeit… ahogy meséli a csősz esetét, mikor testvéreivel közösen mentek gyümölcsöt lopni…
Most is érzem a bőrömön a nap melegét és azt a végtelen nyugalmat, ami körülöttünk van miközben kemény fizikai munkát végzünk…
Számomra ezt jelenti a nyár és az emlékek: különleges kapcsolat, mely a munka közben alakul ki anyukámmal… ahogy a nap melege finoman égeti a térdhajlatom, a kapa nyele belecsap a porrá váló földbe, a forró szél picit hűti a hátam… és anyukám mesél és mesél es közben haladnak el mögöttünk a kukoricák, és fogy a munka.
Szeretem ezt az emléket… számomra ez a legkedvesebb emlék, amikor anyukámra gondolok… nekem ez a nyár…
És ahogy vezettem az autómat Visegrád felé, megcsapott a nyári forróság szele, és a fenti nyarak emléke elemi erővel szaladt felém…
Hálás vagyok, hogy van ez az emlékem, mert ez csak az enyém 
Neked milyen nyaralós emléked van, ami pozitív érzésekkel tölt el?
Van egyáltalán?