A minap beszélgettem valakivel, akinek erős migrénje volt éppen aznap, és elmesélte, hogy hiába vett be Flectort, Algopirynt, és egyéb más fájdalomcsillapítót, nem változik semmi, nem múlik el.
Természetesen azonnal elkezdtem kérdezni, hogy mi történt aznap vagy előző nap vele, mi az az érzelmi sokk vagy érzelmi nehézség, amivel küzd…
Mondta, hogy igen, van jó pár nyomasztó dolog, amivel nem tud mit kezdeni, ami teljesen letaglózza, ami teljesen lebénítja, tehetetlen és dühös érzéseket érez. Az ok a kislányával kapcsolatos volt, akit az édesanyja nem akart visszaadni neki… Ez már önmagában elegendő ok arra, hogy iszonyatos dühöt és haragot érezzünk, mely a tehetetlenség okán nem tud máshol, csak a fejünkön keresztül távozni, ott robban ki.
Mondtam neki, hogy meglátásom szerint a fájdalomcsillapítók nem fognak segíteni, itt az okot kell magában helyre rakni és elfogadni azt, ami egy felülről jövő döntés és hatással nem tud lenni rá.
Rendben van, de akkor mégis hogyan fog elmúlni a fájdalom? – kérdezte.
Picit elgondolkodtam ezen a ponton, hogy miért akarunk ennyire nagyon megszabadulni a fájdalomtól… főleg miért ennyire gyorsan?
Javasoltam neki egy számomra bevált módszert – hiszen én is igen aktív migrén-felhasználó vagyok, így van már tapasztalatom abban, hogy mi vált be és mi nem.
Próbáld ki te is, ha már nagyon nem akarod mindenféle műanyag valamivel mérgezni – értem ezalatt a gyógyszereket…
Tehát, ha érzed, hogy jön a migrén, és sejted, hogy ez lesz a bárminek is a vége, akkor teremts magadnak egy cirka 1-3 óra intervallum közötti időt, ugyanis ennyire szükséged lesz.
Miért?
Mert aludni fogsz!!!
De nem akárhogyan!
Ha megvan a rád szánt szabad idő, és tényleg nem zavar senki, akkor:
👉 sötétítsd el a szobát, majd feküdj hanyatt
👉 csukd be a szemed és lazítsd el minden végtagod
👉 lélegezz többször nagyon de nagyon mélyet
👉 képzeld el, hogy elindulsz lefelé egy lépcsőn olyan tempóban, amilyenben te alapból sétálsz, mész egyre lentebb és lentebb
👉 ahogy mész lentebb, egyre beljebb jutsz a testedben, egyre lentebb a sejtjeidben
👉 egészen eljutunk a sejtek atomjaihoz
👉 és itt kezdődik a munka, belemész teljesen a fájdalomba és a sejtjeid atomjaiba, és elkezdesz velük kommunikálni – tudom, furán hangzik, és mégis ezt fogjuk tenni
👉 hálát adunk a sejteknek, az atomoknak úgy, hogy az alábbi mondatokat mondd el: „Hálás vagyok nektek, hogy jelzitek, valami nem működik, valamivel dolgom van!” „Hálás vagyok nektek, hogy érezhetek és megélhetem a fájdalmat! „Hálás vagyok, hogy érzek.” „Hálás vagyok a testemért, a sejtjeimért'”
👉 közben képzeld el, hogy egyre lentebb és lentebb mész a fájdalomban – nehéz lesz, mert a fájdalom egyre erősebb lesz, és mégis közben már elindítottad az öngyógyítás folyamatát
👉 majd idézd fel az eseményt, a történteket, a beszélgetést, az érzést, bármit, ami okozta a migrént, és futtasd végig magadban, miközben hálával gondolsz a sejtjeidre és a testedre
👉 az esemény végiggondolása közben adj hálát és köszönd meg a történteknek, hogy jeleznek, és itt vannak veled, hiszen nélkülük te sem tudnál változni
👉 ezen utazás közben egyre jobban szétárad a testedben a fájdalom, és mint egy tóba dobott kő, a hullámok egyre erőtlenebbek, gyengébbek, a fájdalom is egyre jobban kimegy a testedből
👉 ezt az utazást egy jó 1-1,5 óra alvás fogja zárni, mely után az ébredés során már nem fogod érezni azt az émelyítő fájdalmat, hanem bár picit tompa lehet a fejed, mégis érzed, hogy minden másabb, a probléma megoldása is könnyedebb.
A beszélgetés után elmentem kozmetikushoz másnap, és ezt az Eckhart Tolle kártyát húztam… nagyon de nagyon szívemből szólt!
A fájdalom nem ellenségünk, a fájdalom megtanít minket látni a másik oldalt, a jót, és megmutatja, hogy igenis feladatunk van, melyet meg kell oldani!
Ha szeretnéd megoldani a téged régóta nyomasztó, akár folyamatos migrént okozó gondokat, várlak Intuyching konzultáción.